Fa fülbevalók, székely ihletésű gránátalma és virág mintákkal, 50x3 mm és 45x3 mm méretben.
A
székely
bútorfestészetben
minden
felülnézetes,
kör
alakú
virág
rózsa,
egyben
férfi-
és
napszimbólum.
Ilyen
szimbólum
az
osztott,
felezett
szirmú
ún.
"forgó
rózsa"
vagy
margaréta
.
A
szirmok
vörös
és
fehér
színének
váltakozása
a
nappal
és
az
éjszaka,
a
jó
és
a
rossz
váltakozására
utal.
A
hatos
szám
a
teremtés
hat
napját
jelképezheti.
Az
osztatlan,
hat
szirmú,
férfit
is
jelölő nap-virág közepén lévő spirál a napnak az élet folytonosságát fenntartó, megtermékenyítő szerepét jeleníti meg.
A
gránátalma
motívum
más
néven
fejedelem-
arany-
vagy
ezüstalma.
Az
alma
bal
oldala
redőzött,
vonalkázott
lehet.
Ezt
a
részt
hagymának
is
nevezik,
hasonlóan
a
szív-motívumhoz.
Belső
redőzése
a
magvakkal
telítettségre,
a
termékenységre
utal,
ebből
következően
a
nőiség
megjelenítője
is.
Jobb
oldala
pedig
gyöngyös
szélű
"rózsa",
nap-
és
egyben
férfiszimbólum.
Így
az
aranyalma
magába
foglalja
a
férfi
és
a
női
oldalt
is.
Felül
az
ég
felé
törő
hajtások
bújnak
ki.
Az
aranyalma
a
népmesékben
az
alsó és felső világ szimbolikus összekötőjeként is szerepelhet.
Forrás: Kocsi Márta, Csomor Lajos: Festett bútorok a Székelyföldön; Békési-Marton Gabriella: Fénlik a nap fényességgel.
Székely fülbevalók
Népművészet városban ültetve
K
a
p
c
s
o
l
ó
d
ó
portékák